Október 3
Nem mindennapi utazással vette kezdetét az első tanítási nap:
Éjfélkor elbúcsúztunk aggódó szüleinktől, hogy buszra üljünk és időben elérjük a Bécsből 8 órakor induló repülőjáratot. Talán mondanunk se kell, a legtöbbünk még soha nem ült repülőn! Családjaink nélkül meg pláne!
Csak pár nappal később, a fotók nézegetése közben vettük észre, hogy már ezekben a pillanatokban is részesei lettünk az átalakulásnak: a kivetítő is nekünk üzent... Látod?
12:30-kor már a Maravillas Nemzetközi Iskola teraszán olvasgattuk laposakat pislogva a heti programtervet, majd hamarosan belevetettük magunkat életünk legízletesebb "menza" ebédjébe. Hmmmm!
A gasztronómiai élvezeteket az ebédre és az azt követő mini sziesztára szánt 60 perc tovább fokozta!
Gondolhatjátok, ebben az állapotban milyen aranyos kis jóllakott óvodásként léptük át az első foglalkozás kapuját! Igaz, hogy a világot leginkább foglalkoztató, globális fenntarthatósági célokat kellett felelevenítenünk, azonban az alvás, mint biológiai szükséglet igen csak nagy harcot vívott velünk a videó vetítések alatt elsötétített teremben!
Az andalító hangulat után az olasz diákokkal egy elmenyitogató látogatásra utaztunk el a híres Holiday Resort öko hotelébe, ahol a társaság egyre fenntarthatóbb gazdálkodásába pillanthattunk be.
Az óriási fatörzseket és egy kis folyót átszelő hidat imitáló belső, sok-sok faragott bútorral kétséget kizáróan elkápráztatott mindannyiunkat!
Az év, vagy inkább az évtized legkimerítőbb napja után még mindig nem kábultunk el teljesen, hiszen tudtuk, hogy hamarosan jönnek értünk befogadó családjaink képviselői. Úgy izgultunk, mint dolgozat írás előtt a suliban, de így utólag ez teljesen kár volt! Spanyol pótanyukáink, mint rég nem látott keresztanyák nyújtották felénk kezüket, majd a világ legtermészetesebb módján arcon puszilgattak bennünket. Ekkor végre elszállt minden félelmünk és mint a vaj, olvadtunk el a forgalomban lágyan kanyargó autók hátsó ülésein.