Október 5

Dolgos esti jegyzetelés van a hátunk mögött, mivel ideje volt elkezdeni a napló írást. Gondoltuk "Ej, ráérünk arra még!", csak úgy Pató Pál úr módjára, de hamar rájöttünk: az élmények gyorsan összemosódnak, a napok is összekeverednek.

Andrea tanárnénink fiatalos lendülettel motivált minket az internetes kutatómunkára és ösztönös természetességgel csalogatta ki belőlünk a mini öko-forradalmárokat, s szinte észre se vettük, hogy szünet nélkül toltuk le a teljes délelőtti foglalkozást!

A kulturális tevékenységeken, kirándulásokon az olasz diákokkal együtt veszünk részt és még az étkező teraszának díszítése is arról árulkodik, hogy egy igazi nagy nemzetközi hálózatba csöppentünk. Nem a középiskolás "nagyfiúk" hálójába... Á, dehogy!

;-D

Drága szüleink még mindig szokják a távollétünket, ezért minden nap nyugtató fotókkal bombázzuk őket a leginkább Mama konyhájára hasonlító ellátásunkról. Tudod, ahol azt eszel, amit csak megkívánsz a svédasztalról...

Juanito bio citrus farmján egy bohókás vén ember kalauzolta a fiatalok hadát. Képtelenség volt nem szeretni ízes vicceit, mediterrán temperamentumát. Még Tünde néni sem tudott haragudni rá, amikor a gazda szenilitást színlelve huszadszorra is Antóniának nevezte.

Sosem tudhattad, mit nyom a kezedbe Juanito, viszont illett megenni - akár édes volt, akár betyár keserű! De jelentjük, a férfi palánták kiállták a próbát!

Ha szerencsénk volt, épp édes kört kínált a házigazda, vagy gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő és regeneráló hatású aloe levelet, amit szépen fel is kentünk az arcunkra, kezünkre! Mert egy igazi hölgy mindig ad magára!